Békéltető testületek

Békéltető testületek

Ha a fogyasztónak nem sikerül a vállalkozással rendeznie egyedi jogvitáját, de szeretne arra bírósági eljáráson kívül megoldást találni, a vitás ügyének ingyenes és gyors rendezése érdekében a békéltető testülethez fordulhat.

A fogyasztó akkor kezdeményezheti a békéltető testület eljárását, ha az ügy fogyasztói jogvitának minősül, amely összefügg

• a közte és a vállalkozás között létrejött adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével vagy teljesítésével, vagy
• a szerződéskötés hiányában nyújtott szolgáltatás minőségével, biztonságosságával, vagy a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával.

A békéltető testület a fogyasztói jogvita rendezése céljából mindenekelőtt megkísérli egyezség létrehozatalát a felek között, ennek hiányában az ügyet kötelező határozatával eldönti, vagy ajánlást tesz. A békéltető testületnek a döntéshozatala során figyelemmel kell lennie a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére.

A békéltető testületi eljárás célja

A békéltető testület a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy a békéltető testületi meghallgatásra a vállalkozás köteles válasziratot benyújtani, valamint legalább online módon részt venni a meghallgatáson, illetve a döntés végrehajtásáról a testületet értesíteni. Ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság.

2024. január 1-jétől a békéltető testületek regionális alapon működnek. Főszabály szerint az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes, azonban a fogyasztó kérheti, hogy a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület járjon el. A békéltető testület az illetékességi területén található megyei jogú városokban a fogyasztó erre irányuló kérelme esetén szükség szerint heti egy alkalommal személyes meghallgatást biztosít a fogyasztók részére.

A békéltető testületi eljárás megindítása

A békéltető testületi eljárás megindításának feltétele, azaz az eljárás előtti első lépés, hogy a fogyasztó, azaz a vevő, illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a békéltető testülethez.

Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:

• a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
• a panasszal érintett vállalkozás nevét, székhelyét,
• a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre, számlára, átvételi elismervényre stb.); a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez,
• a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül tisztázni,
• az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt.

Ha a fogyasztó hiányosan nyújtja be kérelmét, a békéltető testület hiánypótlásra szólítja fel.

Az eljárás lefolytatása

Ha a kérelem tartalmazza az eljárás megindításához szükséges adatokat, akkor a békéltető testület elnöke meghallgatási időpontot tűz ki. A kitűzött meghallgatás során a konkrét beadványokat egyedül eljáró tag, vagy a békéltető testület tagjaiból az elnök által kiválasztott 3 tagú tanács bírálja el. 2024. január 1-jétől a meghallgatások tekintetében az online meghallgatás kerül főszabályként rögzítésre, kivétel, ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér.

A döntés

1. 1egyezséget jóváhagyó határozat: az eljárás során az eljáró tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja. Ha az eljárás során egyezség születik a felek között, akkor az egyezség formájában egy kötelező érvényű határozatba foglalják, mely ugyancsak kikényszeríthető bírósági úton.
2. 2kötelezést tartalmazó határozat: ha a vállalkozás az eljárás során arról nyilatkozik, hogy a tanács döntését kötelezésként fogadja el, azaz aláveti magát a döntésnek, akkor a fogyasztói kérelem megalapozottsága esetén a tanács kötelező határozatot hoz, melynek érvényét tekintve azonos egy bírósági határozatéval és nem teljesítés esetén végrehajtási záradékkal lehet ellátni. Kötelezést tartalmazó határozatot hoz akkor is, ha , ha nem jön létre a felek között egyezség, és a vállalkozás alávetési nyilatkozatot sem tett, de a fogyasztó kérelme megalapozott, feltéve, hogy érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor. A tanács kötelező határozatának, illetve a határozattal jóváhagyott egyezségnek a végrehajtását - abban az esetben, ha a vállalkozás nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak - a bíróságtól kérheti a fogyasztó.
3. 3ajánlás: ha a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy nem nyilatkozott, akkor az eljáró tanács a rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok mérlegelése alapján ajánlást hoz, feltéve, hogy a fogyasztónak igaza van.
4. 4eljárást megszüntető határozat: ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a fogyasztó igénye megalapozatlan, a békéltető testület megszünteti az eljárást.

Jogorvoslat, fellebbezés

A törvény rendelkezései értelmében a bíróság előtt csak abban az esetben van lehetőség a határozat megtámadására, ha az eljáró tanács eljárási szabályt sértett, illetve a vállalkozás a kötelezés és az ajánlás hatályon kívül helyezését kérheti a bíróságtól jogszabálysértés esetén.

Fontos kiemelni, hogy a békéltető testületi döntés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybe vételére a békéltető testületi eljárás lefolytatását követően is van lehetőség.