Árubemutatók

Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység. Az ilyesfajta termékértékesítés üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősül.

Tehát az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés a hagyományos üzleti kereskedéstől eltérő kereskedelmi formák egyike, amelynek során olyan fogyasztók, akár leendő vásárlók kerülnek kiválasztásra, illetve meghívásra, akik legtöbbször valamilyen okból kifolyólag kiszolgáltatott helyzetben vannak, például életkoruk vagy egészségügyi állapotuk miatt. Az árubemutatók célcsoportját tehát leginkább az idős, nyugdíjas korú, betegséggel küzdő emberek jelentik.

Mivel a jogalkotó szigorú jogszabályi előírásokat fogalmazott meg az árubemutatót alkalmazó, szervező cégekkel kapcsolatban, előfordul, hogy a megváltozott körülményekhez úgy próbálnak alkalmazkodni e vállalkozások, hogy elegáns magánorvosi rendelőknek kinéző, bejelentett üzletekben tartják meg a bemutatókat. Az értékesített termékek esetében a hangsúlyt pedig egyre inkább az egészségügyi vonalra helyezték át, amellyel az a legfőbb probléma, hogy a bemutatókon olyan személyek működnek közre, akik semmilyen egészségügyi, orvosi végzettséggel nem rendelkeznek, és így „diagnosztizálnak” súlyos, nem egy esetben halálos betegséget, amely ellen – állításuk szerint – csak az általuk forgalmazott irreálisan drága (akár több százezer forintba kerülő termék) tud hatásos ellenszer lenni.

Fontos, hogy akár egészségügyi állapotfelmérések is árubemutatónak minősülhetnek, ha a rendezvényt követően felhívják a résztvevőket és telefonon értékesítenek számukra terméket az egészségügyi felmérésen elhangzottak alapján, vagy, ha a rendezvényen a termék nem kerül bemutatásra, csak egy vizsgálatra kerül sor, majd az erről kiállított vizsgálati eredmény alapján, telefonon értékesítik a különféle termékeket.

Az termékbemutatók kockázatai – Mire figyeljünk?

Az árubemutatókon résztvevő személyek végül sokszor csalódnak, hiszen előfordul, hogy az esemény nem is arról szól, amit a meghívóban feltüntettek.

Gyakran a megvásárolt termékre semmi szüksége nincs a résztvevőknek. Éppen ezért is fontos tisztában lenni az indokolás nélküli elállási joggal, amelyet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályoz.

E szerint az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Tehát, ha a szerződés megkötésére nem hagyományos módon, nem a vállalkozás üzletében, székhelyén vagy telephelyén került sor, akkor a fogyasztó indokolás nélkül elállhat az előbb említett 14 napos határidőn belül. Az elállási jogról a fogyasztónak tájékoztatást kell kapnia a vállalkozástól, még a szerződés megkötése előtt, előzetesen. Ha a vállalkozás elmulasztja az előzetes tájékoztatási kötelezettségét, akkor az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.

Ha a fogyasztó az elállás mellett dönt, azt célszerű írásba foglalni, így az igazolható, visszakereshető a későbbiekben is. Ha a fogyasztó határidőn belül él elállási jogával a jogszabályoknak megfelelően, akkor a vállalkozás azt nem tagadhatja meg, a teljes vételárat, illetve a kiszállítás költségét köteles visszafizetni a számára. Megtörténhet az az eset, hogy a vásárló akkor gyakorolja az elállási jogát, amikor a termék már megérkezett hozzá. Természetesen ez nem probléma, viszont ilyenkor a visszaszállítás költségei a fogyasztót fogják terhelni. (Fontos kiemelni, hogy vannak kivételek az indokolási nélküli elállási jog alól, e kivételeket a fentebb említett Korm. rendelet 29. §-a tartalmazza.)

Ahhoz, hogy a későbbiekben ne érjen minket csalódás, javasoljuk az árubemutatókon való részvételt megelőzően a kellő tájékozódást. Fontos megfontolni, hogy valóban érdekel-e minket a téma, szükségünk van-e az adott termékre, reális árért kínálják-e a terméket, illetve lehet-e gondolkodási időt kérni a vásárlási szándékunk megfelelő átgondolása érdekében.