Kiszereléscsökkentés tájékoztató

Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az a jelenség, hogy bizonyos termékek árának változatlanságával vagy akár emelkedésével párhuzamosan a termékek mennyisége csökken. A gyakorlat rejtett áremelésnek minősül, és bár annak alkalmazása önmagában nem jogszabályellenes, a fogyasztók ár-érték arányban a korábbinál kevesebbet kapnak ugyanazon pénzösszegért a megvásárolt termékből, ezáltal csökken jövedelmük vásárlóértéke.

A jelenség kezelésére a fogyasztók figyelmének fokozott felhívása jelent megoldást. A fogyasztóknak szóló figyelemfelhívás nyomást gyakorolhat a kiskereskedőkre és rajtuk keresztül a beszállítókra, illetve a gyártókra, hogy mérlegeljék reputációs kockázataikat, és ne alkalmazzanak rejtett áremeléseket.

Ezt a célt szolgálja az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amely a benne foglalt előírások megsértése miatti eljárások lefolytatását a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalta.

A Korm. rendelethez kapcsolódóan megjelent az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 7/2024. (II. 22.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) is, amely a Korm. rendeletben előírt tájékoztatás részletszabályait tartalmazza.

1. 1A kormányhivatalok ellenőrzik, hogy az NGM rendeletben meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatás kihelyezésre került-e az érintett termékek kapcsán
2. 2Ha egy terméket Magyarországon gyártanak, akkor a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő köteles az első értékesítése alkalmával az érintett termék kísérő dokumentációjában vagy más módon írásban a kereskedő részére megfelelő tartalmú tájékoztatást nyújtani a termék kiszerelésének csökkenéséről és a korábbi kiszerelési egységek esetleges kivezetéséről.
3. 3Ahogy fentebb kifejtésre került, ha egy termék kiszerelése csökken, arról megfelelő módon tájékoztatást kell adni a kereskedő részére, mellyel egyidejűleg a kereskedő részére nyújtott tájékoztatással megegyező tartalommal tájékoztatást kell nyújtani a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak is.