Szavatosság, jótállás

A fogyasztók szavatossági és jótállási igényeinek intézését érintő tájékoztatási és adminisztratív jellegű előírások betartásának ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel. Emellett széleskörű hatósági jogkörrel rendelkezik a jótállással, illetve szavatossággal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában is. A fogyasztók részéről felmerülő szavatossági és jótállási igények megalapozottságának eldöntése viszont főszabály szerint a bíróság, illetve a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése céljából a békéltető testület hatáskörébe tartozik.

Az alábbiakban a legfontosabb információk kerültek ismertetésre szavatosság-jótállás témában annak érdekében, hogy ismerjük jogainkat, illetve azokat el tudjuk egymástól különíteni.

Mind a kellékszavatossági, mind a jótállási igények alapja a hibás teljesítés. Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek. Hibás teljesítésről csak rejtett hiba esetén beszélhetünk, ezért szavatossági és jótállási igények is csak a vásárláskor nem felismerhető, rejtett hibák esetén érvényesíthetők.

Kellékszavatosság

A kellékszavatosság az eladó hibás teljesítésért való helytállását jelenti. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el, amelyből az első 6 hónapban a bizonyítási teher a vállalkozás oldalán van, speciális szabály vonatkozik az áruk adásvételére, hiszen ilyen esetben az első 1 évben a bizonyítási teher a vállalkozáson van. A bizonyítási teher alatt azt értjük, hogy ki „cipeli” azt a terhet, hogy bizonyítja, hogy a termék hibája már az áru teljesítésének időpontjában fennállt. A hibát a felfedezése után késedelem nélkül közölni kell. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.

A fogyasztó a hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle kellékszavatossági jogot érvényesíthet.

• 1. lépcső: A fogyasztó a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, amelyek közül – főszabály szerint – választhat. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. (A cserével kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a fogyasztó csakis olyan terméket köteles elfogadni, amely adottságait, tulajdonságait, illetve egyéb ismérveit tekintve a korábbival teljesen azonos.)
• 2. lépcső: a fogyasztó árleszállítási vagy elállási jogával élhet. Ezen igények (amelyek közül szintén a fogyasztó választhat) érvényesítésére a fogyasztónak akkor van lehetősége, ha a kijavítást vagy kicserélést az eladó nem vállalta, vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, vagy a fogyasztó kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Termékszavatosság

Kiemelendő még a termékszavatosság, amely a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben (a fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg). A fogyasztó termékszavatossági igényként csak kijavítást vagy kicserélést követelhet. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli.

Jótállás

A jótállás a hibás teljesítésért való fokozottabb helytállást jelenti: aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal (önkéntes jótállás) vagy jogszabály alapján jótállásra köteles (kötelező jótállás), a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállási határidő a termék eladási árától függ, tehát a sávos jótállás időtartama a következőképpen alakul:

• 10 000 forintot elérő, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
• 250 000 forint eladási ár felett három év.

Jótállás esetén a bizonyítási teher a jótállás teljes ideje alatt végig a vállalkozáson van.

A kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról szóló 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet (link) tartalmazza azon tartós fogyasztási cikkeket, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik, ideértve bizonyos új tartós fogyasztási cikkeket, ha azok eladási ára eléri a 10 000 forintot.

A kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében is alapvetően a fenti – kijavítási, kicserélési, majd árleszállítási és elállási – jogok illetik meg a fogyasztót, azonban további, speciális szabályok is megfogalmazásra kerültek.

A vállalkozás köteles a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.

Ha a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.

Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.