Üdülési jog

Az üdülési jog (más néven üdülőhasználati jog, szállás időben megosztott használati joga, tartós szálláshasználati szerződés, angolul timeshare): belföldi vagy külföldi szálláshely (hotelszoba, apartman), vagy éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló ingó dolog (hajó, telepített lakókocsi) adott év meghatározott időszakában történő kizárólagos használatára jogosít meghatározott díj ellenében. A használó a naptári év pontosan meghatározott hetében vagy heteiben (más időpont csere esetén lehetséges) veheti igénybe a szállást, míg az év többi részében mások – szintén kizárólagosan – használják azt.

A használati jog időtartamát a felek határozatlan időre vagy egy évet meghaladó mértékű határozott időre kötik ki. A használati jog leghosszabb határidejét a jogszabály nem határozza meg, ezért gyakran 20, 30 vagy akár 90 évre kötik meg a szerződést.

Az üdülési jog kapcsán több szerződéstípus is felmerülhet (szállás időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződés; hosszú távra szóló üdülési termékre vonatkozó szerződés; kiegészítő szerződés; csereszerződés; viszontértékesítési szerződés).

Az üdülési joggal kapcsolatosan kiemelten fontos a fogyasztói tudatosság, mivel a vállalkozások sokszor olyan időseknek kínálnak üdülési jogot, akik életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt már nem tudják igénybe venni az üdülési lehetőséget, és egyre nagyobb teherrel jár számukra a megnövekedett összegű éves fenntartási díj befizetése. Az üdülési jog értékesítése érdekében szervezett rendezvényekre, egyeztető előadásokra invitáló telefonhívások, és az eseményeken elhangzó tájékoztatások tartalma pedig sokszor tisztességtelen, előfordul például, hogy olyan helyzetbe hozzák a fogyasztókat, hogy döntsenek azonnal, hiszen a kedvező ajánlat úgy kerül beállításra, mintha az csak a rendezvényen lenne elérhető.

Fontos, hogy amennyiben Ön egy üdülési jogról szóló rendezvényen vesz részt, a meghívónak tartalmaznia kell a rendezvény jellegét és célját, valamint a szerződés megkötése előtt kellő időben, magyar nyelven egy úgynevezett írásbeli tájékoztatót kell kapnia (mely majd a megkötött szerződés részét képezi). A szerződés kötelező tartalmi elemeit jogszabály (a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet) rendezi.

A tájékoztatási követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott hatóság, vagyis általános fogyasztóvédelmi hatóságként a kormányhivatalok, vagy versenyérintettség esetén a Gazdasági Versenyhivatal jogosult az eljárásra.

Fontos kiemelni az üdülési jog kapcsán az indokolás nélküli elállási jogot, amely által orvosolhatóvá válik az, ha a fogyasztó a kedvező árajánlat hallatán „elcsábul”, és ezáltal elsieti a szerződés megkötését.

Az elállási jog értelmében a fogyasztó írásban indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, ideértve az előszerződést is, annak megkötése napjától, vagy ha a szerződés megkötése későbbi időpontban történik, annak kézhezvétele napjától számított 14 napon belül.

E nyilatkozatra a korábban említett Korm. rendelet 5. melléklete tartalmaz egy formanyomtatvány, melynek felhasználásával is megteheti, hogy él jogával. Amennyiben a vállalkozás nem bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére az 5. melléklet szerinti formanyomtatványt, akkor az indokolás nélküli elállási jog gyakorlására 1 év és 14 nap áll rendelkezésre. Ha megkésve, de 1 éven belül megkapja a fogyasztó az erre vonatkozó tájékoztatást, akkor attól a naptól számítva „indul” a 14 nap.

Ha a vállalkozás nem tesz eleget a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó 3 hónap és 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ha megkésve, de 3 hónapon belül eleget tesz a vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó e naptól számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a vállalkozás az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt a fogyasztótól fizetést vagy kötelezettségvállalást, így különösen előleget, biztosítékot, számlán lévő pénz zárolását, kifejezett tartozás-elismerést, semmilyen jogcímen nem követelhet és nem fogadhat el. Ha ennek ellenére sor kerül bizonyos összeg megfizetésére, az átvett összeget 30 napon belül a fogyasztónak vissza kell téríteni és az után a teljesítés időpontjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot szükséges fizetni.

Egyedi jogvitákban – például a fogyasztónak az elállási jog vagy az előlegfizetés tilalmának megsértése alapján visszajáró összeg kapcsán – a fogyasztónak célszerű békéltető testülethez fordulnia, feltéve, ha előzetesen nem sikerült közvetlenül a vállalkozással rendeznie a vitát.