A csalások nyomában III. – Ne dőljünk be! Kilenc tipp, amivel felismerhetjük a hamisított élelmiszereket

A hamisított termékek története évezredekre nyúlik vissza, de a csalók módszerei ma is velünk élnek — csak a csatornák változtak. Az internet, a közösségi média és az online piacterek korában egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi terméket az utánzattól. A jó hír viszont az, hogy néhány tudatos lépéssel a fogyasztó is sokat tehet önmaga védelméért.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság összegyűjtötte a legfontosabb tanácsokat, amelyek segítenek kiszűrni a gyanús, hamisított vagy veszélyes élelmiszereket.

1. Vásároljunk megbízható forrásból

Különösen az internetes vásárlások során legyünk óvatosak!

Kerüljük az ismeretlen webáruházakat, a közösségi médiában hirdetett „csodaétrend-kiegészítőket”, valamint a márkajelzés nélküli vagy ismeretlen eredetű termékeket.

Mindig ellenőrizzük, hogy az eladó feltüntette-e az alapvető adatait – cégnév, cím, telefonszám, adószám. Ha ezek hiányoznak, az intő jel: a megbízható kereskedők mindig vállalják kilétüket.

2. Ellenőrizzük a címkét alaposan

A címke sok mindent elárul. A jogszabályok szerint a csomagoláson szerepelnie kell:

• a magyar nyelvű jelölésnek,

• a gyártó vagy forgalmazó nevének,

• az összetevők listájának,

• és a minőségmegőrzési időnek.

Ha ezek hiányosak, elgépeltek, furcsa logót vagy helytelen nyelvhasználatot látunk, az akár hamisítványra is utalhat.

3. Gyanúsan alacsony ár? Gyanakodjunk!

Ha egy termék feltűnően olcsóbb, mint a megszokott piaci ár, az szinte mindig okkal van így.

A hamisítványok gyakran olcsó alapanyagokból, rosszabb minőségben készülnek – vagy épp veszélyes összetevőket tartalmaznak.

4. Használjuk az érzékszerveinket

A szag, íz, szín vagy állag eltérése is árulkodó lehet.

Ha a termék más, mint amit korábban megszoktunk – például az olívaolaj hígabb, a fűszer színe élénkebb vagy a tejnek furcsa mellékíze van –, inkább ne fogyasszuk el. A gyanús terméket mindig jelentsük a hatóság felé.

5. Ne higgyünk a túl szép ígéreteknek

„Gyógyítja a rákot”, „10 nap alatt 10 kiló mínusz”, „erősíti az immunrendszert, mint egy oltás” – ha ilyet olvasunk egy termékleírásban, biztosak lehetünk benne, hogy nem igaz.

Az élelmiszerek és étrend-kiegészítők nem lehetnek gyógyszerek.

Ha mégis hasonló hatásokat tulajdonítanak nekik, könnyen lehet, hogy illegálisan hozzáadott gyógyszerhatóanyagot tartalmaznak – ami súlyos egészségkárosodást okozhat.

6. Nézzük meg a származási országot

Ha a csomagoláson szerepel a származás, ellenőrizzük azt is.

Az EU-n belüli és magyar gyártású termékek szigorú hatósági ellenőrzésen esnek át, egységes követelményrendszer alapján. A harmadik országokból érkező áruk esetében azonban gyakrabban fordulnak elő minőségi és jelölési hiányosságok.

7. Óvatosan a csomagolásmentes termékekkel

A piacokon vagy kimérős árusításnál csak akkor vásároljunk, ha megbízunk az eladóban.

A megbontott, újrazárható vagy sérült csomagolás arra utalhat, hogy a terméket kicserélték, hígították vagy újracímkézték.

8. Kerüljük az ismeretlen hatóanyagú étrend-kiegészítőket

Különösen a testépítő vagy potencianövelő termékek között sok a veszélyes, gyógyszerhatóanyaggal dúsított hamisítvány.

Ne vásároljunk ilyen árut külföldi weboldalakról vagy közösségi médiás hirdetésekből – a kockázat óriási, a „garancia” pedig nulla.

9. Ne féljünk kérdezni vagy bejelenteni

Ha gyanús terméket látunk, ne hagyjuk szó nélkül.

A fogyasztók bejelentést tehetnek a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság felé, amely minden panaszt kivizsgál, és szükség esetén visszahívást vagy forgalomból kivonást is kezdeményezhet.

A hamisított élelmiszerek elleni küzdelemben a fogyasztó az első védelmi vonal.

Ha körültekintően vásárolunk, ellenőrizzük a címkét, és nem dőlünk be a „csodát ígérő” reklámoknak, máris sokat tettünk saját egészségünkért és biztonságunkért.

A tudatos vásárló a legjobb védelem!