Fő tartalomhoz ugrás

A csalások nyomában IV. – Amikor a valóság nem az, aminek látszik: a hatóság tapasztalatai a hamisított élelmiszerekről

A hamisítás történetét végig követve láthattuk: az emberi leleményesség – ha a haszonszerzés vezérli – olykor kifejezetten káros irányt vesz. A mai modern élelmiszerpiacon a csalás már nem csak a „vizes sör” vagy a „hígított bor” szintjén történik: a technológiai fejlettség új lehetőségeket nyitott a megtévesztésre is.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) rendszeres ellenőrzései során számos olyan esetet tárt fel, amelyek jól mutatják, mennyire változatos formát ölthet az élelmiszer-hamisítás – és milyen valós kockázatokat jelenthet a fogyasztók számára.

Amikor az olívaolaj nem az, aminek mondja magát

Az egyik leggyakrabban vizsgált termékkör az extra szűz olívaolaj, amelynek előállítása szigorú feltételekhez kötött. Az ellenőrzések azonban azt mutatták, hogy több esetben az „extra szűz” felirattal ellátott olaj részben vagy teljesen napraforgóolajat tartalmazott.

Hamisításnak minősül az is, ha egy olívaolaj bár olíva eredetű, alacsonyabb minőségi kategóriába tartozik, mégis prémiumként kerül forgalomba. A vásárló ilyenkor nemcsak megtévesztett, hanem gyakran túl is fizeti a terméket.

„Csodaszerek” veszélyes összetevőkkel

Az NKFH vizsgálatai szerint számos potencianövelő és étrend-kiegészítő tartalmazott vényköteles gyógyszerhatóanyagot, amelyet a gyártók természetes növényi kivonatként próbáltak feltüntetni.

Ezek a hamisított termékek súlyos egészségkárosodást okozhatnak, különösen akkor, ha a fogyasztó nem tud róla, hogy gyógyszerrel azonos hatóanyagot juttat a szervezetébe.

Kakaópor, ami csak félig az

A hatóság ellenőrzései során olyan kakaóporok is előkerültek, amelyekben a gyártó a kakaóvajtartalom felét kókuszolajjal helyettesítette.

Bár a termék küllemre és ízre megtévesztésig hasonlított az eredetire, beltartalmi értéke jelentősen elmaradt attól. Ez klasszikus példája a helyettesítéses hamisításnak – több haszon, kevesebb minőség.

Oregánó helyett olajfa levél

A fűszerhamisítás ma is gyakori: a laborvizsgálatok kimutatták, hogy egyes oregánó termékek akár 70–85 százalékban olajfa levelet tartalmaztak.

A fogyasztók többsége a különbséget sem illatra, sem ízre nem érzékeli – ezért is kulcsfontosságú a hatósági laborvizsgálat.

A hatóság szerepe: láthatatlan pajzs a fogyasztók mögött

Az NKFH szakemberei rendszeres, célzott ellenőrzésekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal lépnek fel a hamisítás ellen. Az iRASFF uniós gyorsriasztási rendszer segítségével az információk azonnal eljutnak a tagállamokhoz, így a veszélyes termékeket gyorsan le lehet venni a polcokról.

A cél nem csupán a csalások leleplezése, hanem a fogyasztók biztonságának megőrzése és a tisztességes piaci verseny védelme.

A hamisítás ellen csak együtt lehet eredményt elérni

A hatósági tapasztalatok azt mutatják, hogy a hamisítás sokszor láthatatlan – de mindig felismerhető, ha tudjuk, mit kell keresnünk.

A szabályozás, a laborvizsgálatok és a fogyasztói tudatosság együttesen képesek megfékezni a csalásokat.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság célja továbbra is az, hogy a vásárlók biztonságban érezhessék magukat, és mindenki pontosan azt kapja, amit a csomagolás ígér.

Mert a valódi érték nem csak az ízben, hanem a tisztességben is rejlik.

Oszd meg másokkal is!

Facebook megosztás