Így vesz rá a játék, hogy fizess – észrevétlenül

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) kiemelt figyelmet fordít a fiatal fogyasztók védelmére, különösen a digitális térben megjelenő új típusú fogyasztóvédelmi kihívásokra. Ennek keretében az NKFH 2025 tavaszán csatlakozott az International Consumer Protection and Enforcement Network (ICPEN) által szervezett nemzetközi ellenőrzési akcióhoz („sweep”), amely a mobil- és online videojátékok fogyasztóvédelmi szempontú vizsgálatát célozza.

Az elmúlt évtized során a videojátékok üzleti modellje jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egyszeri vásárláson alapuló rendszereket egyre inkább felváltják az olyan mikrotranzakciókra épülő mechanizmusok, mint a loot boxok és a pay to win (P2W) modellek. Ezek nemcsak a játékélményre vannak hatással, hanem számos pszichológiai és anyagi kockázatot is hordoznak – különösen a fiatal játékosok esetében.

Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk be, miért különösen aggályos a pay to win modell, és mire érdemes odafigyelni szülőként és játékosként egyaránt.

Mi az a pay to win modell?

A pay to win (magyarul: „fizess a győzelemért”) olyan játékmeneti struktúra, amely lehetővé teszi, hogy a játékos valódi pénzért olyan előnyökhöz jusson – például erősebb karakterekhez, jobb felszereléshez vagy gyorsabb fejlődéshez –, amelyek közvetlenül befolyásolják a játékbeli versenyt. Ez a rendszer látszólag kényelmi funkciókat kínál, valójában azonban több szempontból is problémás.

1. Tudatos manipuláció: a „beetetési” szakasz

A játékfejlesztők gyakran alkalmazzák az úgynevezett „beetetési” technikát: a játék elején gyors sikereket kínálnak, ezzel erősítve a játékos elköteleződését. Miután a játékos hozzászokik a gyors haladáshoz, a fejlődés hirtelen drámaian lelassul. Innentől kezdve a továbbhaladás gyakran csak fizetéssel lehetséges, így a játékos nyomás alá kerül: vagy fizet, vagy kiszorul a versenyből.

2. A tisztességtelen verseny torzítása

A pay to win modell sérti a fair play alapelvét. Míg egyes játékosok ügyességgel, időráfordítással igyekeznek előrejutni, mások pénzért vehetnek előnyt. Ez nemcsak a játékosok közötti esélyegyenlőséget bontja meg, hanem hosszú távon széthúzást, frusztrációt és a közösségek felbomlását is eredményezheti.

3. Pszichológiai nyomás és anyagi kockázat

A játékban elszenvedett hátrány, valamint az az érzés, hogy „mindenki más előrébb tart”, különösen a fiatalabb játékosokban kelthet szorongást. Mivel a gyermekek és serdülők pénzügyi tudatossága még nem teljesen fejlett, könnyen a kényszeres költés irányába sodródhatnak – nem örömet keresve, hanem a lemaradástól való félelmet enyhítve.

A pay to win modell tehát nem pusztán játékbeli előnyt kínál, hanem komoly pénzügyi és pszichológiai kockázatokat is rejt. Az NKFH felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a gyakorlatok különösen veszélyesek a kiskorúak számára, akik fokozottan ki vannak téve az online környezet manipulációs technikáinak.

Mit tehet a szülő?

• Beszélgessen gyermekével a játékokban rejlő veszélyekről.

• Ellenőrizze a játékok beállításait, különösen a vásárlási lehetőségeket.

• Alakítsanak ki közös szabályokat az online játékidőre és költésekre vonatkozóan.

Az NKFH folyamatosan figyelemmel kíséri az új típusú digitális fogyasztóvédelmi kihívásokat, és elkötelezett a fiatal fogyasztók jogainak védelme mellett.