Fő tartalomhoz ugrás

FOMO vs. JOMO – azaz a lemaradás illúziója és szabadsága

„Mi van, ha lemaradok róla?” Egy kihagyhatatlan ajánlat, egy felkapott termék vagy egy közösségi médiában látott élmény könnyen elindíthatja bennünk ezt a gondolatot. Az online térben egymást követik a villámakciók, a visszaszámlálók és a „már csak néhány darab maradt” üzenetek. A kimaradástól való félelem, vagyis a FOMO azonban nemcsak az érzéseinkre, hanem a pénztárcánkra is hatással lehet. De mi az a JOMO?

Egy újabb felkapott termék, ismerősök egzotikus utazásai vagy egy villámakció, amelyről perceken belül lemaradhatunk. A digitális tér folyamatosan újabb vágyakat ébreszt bennünk, miközben azt az érzést is erősíti, hogy valamiről éppen lemaradunk. Ezt a jelenséget nevezi a pszichológia FOMO-nak (fear of missing out): amikor nem feltétlenül azért vágyunk valamire, mert valóban szükségünk van rá, hanem mert nem szeretnénk kimaradni abból, amit mások már megszereztek, átéltek vagy kihasználtak. Az online kereskedelem ezt az érzést tovább erősítheti. Az őszi akciók és a közeledő Black Friday időszakában különösen gyakoriak a sürgető üzenetek: „Csak ma!”, „Utolsó esély!”, „Már csak két darab elérhető!”. Ezek a felhívások azt sugallják, hogy gyorsan kell döntenünk, különben elveszítünk egy kivételes lehetőséget. Ilyenkor könnyen háttérbe szorul a legfontosabb kérdés: „A termék vonz bennünket, vagy a lehetőség, hogy most megszerezhetjük?”

Amikor a sürgetés átveszi az irányítást

A korlátozott elérhetőség és az időnyomás önmagában is növelheti egy ajánlat vonzerejét. Ha azonban a vásárlónak nincs ideje összehasonlítani az árakat, átgondolni a szükségleteit vagy ellenőrizni a feltételeket, könnyebben hozhat elhamarkodott döntést. A probléma nem az akciókkal vagy a kedvezményekkel van, hanem azzal, ha a vállalkozás valótlan információkkal teremt sürgető helyzetet. Ilyen lehet a folyamatosan újrainduló visszaszámláló, a valójában nem korlátozott ajánlat „utolsó lehetőségként” való feltüntetése, vagy a hiteles adatok nélküli állítás arról, hogy éppen hányan néznek egy terméket. Az ilyen módszerek megtéveszthetik a fogyasztókat, és indokolatlan nyomást gyakorolhatnak rájuk. A digitális kereskedelemben ezért különösen fontos, hogy a sürgető üzenetek valós információkon alapuljanak, és ne korlátozzák a fogyasztó lehetőségét a megalapozott döntésre.

Nem kell minden lehetőséggel élni

A FOMO ellenszere a tudatos vásárlás. Érdemes megállni egy pillanatra, mielőtt a sürgetés hatására a kosárba kerül egy újabb termék. Segíthet, ha megkérdezzük magunktól, hogy az adott árut korábban is terveztük-e megvenni, valóban szükségünk van-e rá, illetve máshol is elérhető-e hasonló ajánlat. A lemaradástól való félelem ellentéteként egyre gyakrabban emlegetik a JOMO (joy of missing out) fogalmát, amely a kimaradásban rejlő szabadságot ragadja meg. Annak felismerését jelenti, hogy nem kell minden újdonságra felfigyelnünk, minden trendet követnünk vagy minden kedvezőnek tűnő ajánlattal élnünk. Néha éppen az adja a tudatos választás szabadságát, ha hagyunk magunknak időt a mérlegelésre, és nyugodt szívvel elengedünk egy-egy csábító lehetőséget.

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) számára kiemelt jelentőségű a tudatos fogyasztói döntések támogatása. A hiteles tájékoztatás és a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok felismerése hozzájárul ahhoz, hogy a vásárlók ne a sürgetés, hanem saját igényeik és a rendelkezésükre álló információk alapján döntsenek. Nem az számít, hány lehetőséget ragadunk meg, hanem hogy felismerjük, melyek azok, amelyek valóban nekünk szólnak.

Oszd meg másokkal is!

Facebook megosztás