Használt menyasszonyi ruha vagy márkás second hand ruha akciós áron! Álomból rémálom?

Az első történet szerint a fogyasztó a menyasszonyi ruhakölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás Facebookon elhelyezett reklámhirdetése alapján választotta ki a használt esküvői ruhát, és vásárolta meg az üzletben akciós áron előzetes próba és megtekintés után. Az édesanyja is vele volt a modell megvásárlásakor és annak próbája során. A szalonban a fogyasztó aláírt egy megrendelőlapot, amin az állt, hogy a használt ruhát megtekintett állapotban átveszi, kapott egy nyugtát a vételár megfizetéséről. Amikor hazament és megtekintette a ruhát, azt látta, hogy a ruha alsó tüll részén szakadás van és a ruha alja is szürkébbnek tűnt. Ezek után nem szeretett volna ebben a ruhában az oltár elé állni. Pár nap múlva visszament az üzletbe és visszakérte a ruha teljes vételárát, mert szerinte őt a vállalkozás a szerződéskötés előtt félretájékoztatta, hiszen nem tudhatta, hogy a ruha nem új és a szalonban lévő fényviszonyok miatt nem látta, hogy a ruha alja fehér helyett szürke és a szakadás sem tűnt fel. A vállalkozás elutasította a fogyasztó kérelmét, mivel a weboldalán lévő tájékoztatások szerint elsősorban menyasszonyi ruhakölcsönzéssel foglalkozik, de a 2-3 alkalommal már kikölcsönzött ruhákat jóval a forgalmi érték alatt értékesíti is. A vállalkozás internetes reklámjából egyértelműen kiderült, hogy egy használt modellről van szó, másrészt a ruha „kedvező” vételára is erre utalt. A fogyasztónak és az édesanyjának is volt lehetősége alaposan átnézni és felpróbálni a ruhát annak megvásárlása előtt. A szakadásról pedig nem bizonyított, mikor keletkezhetett. A felek nem tudtak megegyezni és a fogyasztó által indított békéltető testületi eljárásban sajnos nem sikerült egyezséget kötni, így a fogyasztó vételár visszatérítésre vonatkozó szavatossági igénye megalapozatlanság folytán elutasításra került.

A másik történet szerint a fogyasztó egy second hand üzletben vásárolt egy márkás, használt szövetkabátot a forgalmi értéke töredékéért, amit az üzletben felpróbált. Amikor először szerette volna felvenni, látta, hogy a kabát selyembélése mindkét oldalon elfeslett. Egy hét múlva visszament az üzletbe és a blokkal szerette volna a termék vételárát visszakapni. A vállalkozás először vitatta, hogy a termék ezen látható hibája a vásárláskor megvolt, ezért elutasította a fogyasztó kérelmét. A fogyasztó által indított békéltető testületi eljárásban azonban egyezség született, mert a kereskedő méltányosságból felajánlotta a fogyasztó számára, hogy levásárolhatja a termék visszavétele esetén annak vételárát egy másik termékre.

Ezek az ügyek azonban több fogyasztóvédelmi problémát is felvetnek.

Van-e szavatosság használt ruha esetén? Mi ennek a terjedelme? Miben különböznek a szabályok használt vagy új termék vásárlása esetén?

A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint a szavatosság természetesen használt termékekre is fennáll és a fogyasztói szerződéseknél a hibás teljesítés iránti igényét a fogyasztó elévülési időn belül bejelentheti. Azonban a fogyasztónak kell bizonyítani a szerződés létrejöttét bármilyen pénzügyi bizonylattal, számlával, nyugtával, blokkal. Az átutalást igazoló banki bizonylat nem elegendő, hiszen abból a fogyasztói szerződés pontos tartalma nem állapítható meg. Ha a pénzügyi bizonylat elveszett, akkor a fogyasztó nem fogja tudni érvényesíteni a szavatossági jogait. Főszabályként fogyasztói szerződésnél a szavatosság elévülési határideje 2 év. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya azonban használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, de 1 évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Ilyen áru adásvételi szerződés megkötése előtt fontos alaposan tájékozódni a használt termék tényleges átadáskori állapota tekintetében. Amennyiben a fogyasztónak vásárlás előtt van lehetősége felpróbálni, megnézni a terméket, úgy a látható és felfedezhető hibákért a kereskedő nem tartozik felelősséggel. A Polgári Törvénykönyv alapján ugyanis nem történik hibás teljesítés akkor, ha a hiba a szerződéskötéskor a jogosult által ismert vagy felismerhető volt. Ebben az esetben a vásárló utólag hibás teljesítés jogcímén nem hivatkozhat olyan hibákra, melyeket a szerződéskötéskor felismerhetett vagy ismernie kellett.

Használati cikkek vásárlásakor a szavatossági hibák csak az ún. „rejtett” hibákra vonatkoznak, melyek akár anyag- és/vagy gyártási hibából adódhatnak. Ebben a 2 esetben azonban nem „rejtett” hibákról beszélhetünk.

Amikor fogyasztóként új használati cikket pl. ruhát, cipőt vagy táskát vásárolunk, akkor a vásárlástól számított két éves elévülési időn belül gyakorolhatjuk a szavatossági jogainkat, de csak az első 1 évben kell a kereskedőnek bizonyítania, hogy a termék hibája a vásárláskor nem volt benne a termékben. A vásárlást követő egy év után a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség. A kereskedő általában szakértői véleményt szerez be az ún. hibás teljesítési vélelem megdöntésére és ezt a fogyasztó is megteheti minden esetben. A fogyasztói szerződés létrejöttét ebben az esetben is a fogyasztónak kell bizonyítania és nem kell a kereskedőnek több évre visszamenőleg a nyugtát, a számlát vagy a blokkot kikeresnie.

A szavatossági jogok érvényesítésének azonban van meghatározott jogszabályi sorrendje, mely alapján elsőként a javítás vagy csere igényt tudja a fogyasztó érvényesíteni, de az arányosság figyelembevételével. Ha egy használati cikk javítható, akkor nem köteles a kereskedő azonnal kicserélni és a vételárat is akkor köteles visszafizetni, ha a terméket már nem forgalmazza, nem tudja azt kicserélni. A „levásárlás” fogalmát nem ismeri a jogszabály, így a kereskedő nem kényszerítheti a fogyasztót arra, ha nem tudja cserélni a terméket, hogy az üzletben vásárolja le a termék vételárát.

Az új termék átvételekor is fontos, hogy a fogyasztó meggyőződjön annak megfelelő minőségéről és mennyiségéről, valamint ellenőrizze az esetlegesen felfedezhető, akár esztétikai hibákat is. Ugyanis, ha akkor nem alaposan nézi át a terméket, úgy egy pulóver szálkihúzódására vagy egy farmernadrág eltérő színárnyalatára, melyek nem minősülnek rejtett hibának utólag hibás teljesítés jogcímén nem hivatkozhat.

Ha a használati cikkről kiderül a vásárlást követően, hogy mégsem tetszik, akkor a kereskedőnek nincsen szavatossági kötelezettsége sem cserére, sem a vételár visszafizetésére, hiszen nem hibás a termék. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha 3 napon belül viszi vissza a kereskedőhöz a terméket a fogyasztó. A vonatkozó Kormányrendelet ugyanis csak a tartós fogyasztási cikkek vásárlásakor, annak 3 munkanapon belüli meghibásodásánál ír elő cserekötelezettséget a kereskedő számára. Ha a kereskedő olyan üzletpolitikát folytat, hogy felajánlja a nem hibás használati cikk 8 vagy akár 30 napon belüli automatikus cseréjét, ahogy a gyakorlatban nagyobb ruházati termékeket értékesítő áruházaknál bevett gyakorlat, azt megteheti, hiszen fogyasztói szerződésnél a jogszabály a fogyasztó számára kedvezőbb rendelkezéseket is megenged a kötelezett számára.

Eltérő a szabályozás a webáruházban történő ruha vagy egyéb használati cikk vásárlása tekintetében, mert abban az esetben, ha fogyasztói szerződést kötöttünk az átvételtől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhatunk a szerződéstől, hiszen ebben az esetben a vásárláskor nem vagyunk olyan helyzetben, hogy felpróbáljuk vagy alaposan átnézzük a terméket. Jó tudni, hogy a fogyasztó az elállási jogával a termék átvétele előtt is élhet.

A webáruházban történő ruházati vagy egyéb használati cikk vásárlása esetén azonban a kipróbálást/felpróbálást meghaladó használat okozta értékcsökkenésért a fogyasztó tartozik felelősséggel. Ez jelentheti egy pulóver szálkihúzódását vagy egy cipő valós használatát, mely a talprészen látható. Ilyen esetben is élhet a fogyasztó az elállási jogával, de nem a teljes kifizetett vételárat, hanem egy csökkentett összeget fog visszakapni.