Természetes = Egészséges? – Tévhitek és igazságok a "natúr" termékek körül
Tévhiteket tisztázó sorozatunk következő részében a „természetes” kifejezést tekintjük át – rávilágítva arra, hogy ez a jelző korántsem jelenti automatikusan azt, hogy a termék biztonságos is.
Természetes = biztonságos? Nem ilyen egyszerű. A „természetes” felirat egyre több terméken tűnik fel, legyen szó kozmetikumokról vagy élelmiszerekről, ám gyakran inkább marketingeszköz, mint valódi minőségi garancia. Érdemes a hangzatos ígéretek mögé nézni, és tudatosan megvizsgálni az összetevőket is – mert a természetesség önmagában még nem jelent biztonságot.
Mi a probléma?
A ‘természetes’ kifejezés jogilag nem szabályozott, gyakran pusztán marketingcélokat szolgál. Fontos tudni, hogy a természetes eredet önmagában nem jelent biztonságot: a természetben is előfordulnak mérgező anyagok, ilyenek például az aloe vera bizonyos vegyületei (antrakinonok), a gyümölcsmagok (pl kajszi) ciántartalmú vegyületei, a mérgező gombák toxinjai, vagy egyes gyógynövényteák erős hatóanyagai.
Mire figyeljünk oda?
Ne csak a termék csomagolását nézd meg, vizsgáld meg az összetevőket is. Amennyiben több olyan összetevőt is tartalmaz a termék, amely nem felel meg a „természetes” jelzővel kapcsolatos fogyasztói elvárásnak, úgy a termék természetességére vonatkozó állítást is kétellyel kezeljük.
A „természetes” kifejezés önmagában nem garancia a biztonságra illetve az egészségességre. A tudatos vásárlás egyik kulcsa a kritikus gondolkodás és az összetevők alapos vizsgálata. Ne hagyjuk, hogy a jól hangzó szlogenek helyettünk döntsenek – tájékozódjunk, kérdezzünk, és válasszunk valódi ismeretek alapján.
© 2025 - Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság
Felhasználási feltételek Akadálymentességi nyilatkozatKészítette:
