Trendi italok - NoLo, avagy a fiatalok új kedvence

Az elmúlt évtizedekben az alkoholfogyasztás kultúrája jelentős átalakuláson ment keresztül, és a trendek is azt mutatják, hogy egyre többen választják az alkoholos italok alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes alternatíváit. Különösen a fiatalabb generációk alkoholfogyasztási szokásai változtak meg drámaian, ez a jelenség járult hozzá legmarkánsabban az alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes italok iránti egyre növekvő kereslethez.

Egy 2021-ben 15 tagállam közreműködésével, közel 5500 fő részvételével végzett felmérése szerint a magyarok több mint 70%-a volt nyitott ezen termékek kipróbálásra.

A választék bővülése tetten érhető abban is, hogy az alkoholmentes sörök és pezsgők mellett már megjelentek az alkoholmentes borok és a tömény italok alkoholmentes változatai. A NoLo italok gyártói a hagyományosnak tekinthető gyümölcsízesítés mellett már gyógynövényeket – például ginzenget, ashwaghandát - is felhasználnak az italok készítéséhez, amely problémát jelenthet túlfogyasztáskor, vagy azon esetekben, amikor ugyanezen gyógynövényeket egyazon időben étrend-kiegészítő, vagy egyéb élelmiszer formájában is fogyasztják.

(A NoLo (Non or low) az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok összefoglaló neve. Minden olyan ital ide értendő, amely valamely alkoholos italra emlékeztet, azt imitálja, de alkoholtartalma 1,2 %-nál kevesebb.)

Mi áll a hirtelen népszerűség háttérben?

Egyértelműen kijelenthető, hogy az alfa és Z generáció egészségtudatosabb hozzáállása, valamint a gépjárművel közlekedők számának növekedése eredményezi a kereslet fokozódását, amelyek – akár más korosztályokban is - fokozatosan átformálják alkoholfogyasztási szokásaikat. A változás több tényezőre is visszavezethető, egyrészt kiemelten figyelnek az egészségtudatosságra, fizikai és mentális téren is, másrészt egyre jobban ügyelnek a közösségi médiában róluk megjelenő összképre, szeretnék az irányítását a kezükben tartani, amely egy alkoholmámoros átmulatott éjszaka során nehezen megvalósítható. A fiatalok egyre jobban ismerik az alkohol egészségre gyakorolt hatásait, ezért sokan inkább kerülni próbálják a mértéktelen alkoholfogyasztást. A termékválasztást ugyanakkor befolyásolhatják vallási okok, böjt, terhesség is.

Az alkoholmentes italok jogi szabályozása

Az EU-ban jelenleg nincs jogi meghatározás az „alacsony alkoholtartalmú/alkoholmentes” italokra vonatkozóan. Az Uniós Vámkódex az „alkoholmentes ital” kifejezést olyan italokra használja, melyek alkoholtartalma (v/v%) nem haladja meg a 0,5 százalékot (v/v), a 1169/2011/EU rendelet előírásai pedig azt sugallják, hogy az 1,2 százaléknál (v/v) alacsonyabb alkoholtartalmú italok tekinthetők alkoholmentesként. Egységes Uniós szabályozás hiányában a tagállamoknak delegált a jog, hogy nemzeti szabályban rögzítsék a határértéket, ezért – a borok kivételével - tagállamonként eltérő lehet, hogy milyen alkoholtatalmú egy „alkoholmentes” ital.

Sör

A sörökre/alkoholmentes sörökre vonatkozó Uniós szintű szabályozás nem készült, az egyes tagállamok hazai szinten rögzítik a jogszerű forgalmazás feltételeit. Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv Sörökről szóló irányelve (2-702 számú) rögzíti az alkoholmentes (legfeljebb 0,5% (v/v) alkoholtartalom) és alkoholszegény sör (0,51%-1,5% (v/v) alkoholtartalom) követelményeit, beleértve az összetételre és jelölésre vonatkozó előírásokat is.

Szeszes italok

A szeszes italokra vonatkozó részletszabályokat Uniós rendelet tartalmazza ((EU) 2019/7873 rendelet). A jogszabály többek között megállapítja a szeszes italok kategóriáit, valamint a földrajzi jelzésként való oltalmuk szabályait. E tekintetben a szeszes italok jogi elnevezéseinek használatára vonatkozó korlátozások azt jelentik, hogy az italokon nem szabad hivatalos nevet vagy földrajzi jelzést feltüntetni, ha az nem felel meg az adott kategóriára vagy földrajzi jelzésű termékre vonatkozó különleges követelményeknek. A hivatalos névhez nem mellékelhetők olyan kifejezések, mint „hasonló”, „íz”, „típus”, „stílus” vagy „készített”, hogy elkerülhető legyen az oltalom alatt álló hivatalos nevek olyan italokhoz való társítása, amelyek nem felelnek meg a meghatározott követelményeknek. Ennek értelmében a gin, rum, vodka és hasonlók – nem viselhetik az „alacsony alkoholtartalmú” / „alkoholmentes” vagy ezzel azonos értelmű állításokat. Az „Alkoholmentes gin” vagy a „Gin ízesítésű ital” az EU-ban nem engedélyezett italok hivatalos elnevezésére.

Ízesített borászati termékek

Az ízesített borászati termékek köre szintén Uniós szabályozás alá esik (251/2014/EU rendelet). A szeszes italokhoz hasonlóan az oltalom alatt álló elnevezések szintén nem használhatók, ha egy termék nem felel meg a kategória vagy a földrajzi jelzés követelményeinek. Az oltalom alatt álló elnevezéshez kapcsolódóan tilos olyan kifejezéseket használni, mint a „stílusú”, „típusú”, „módszerrel készült”, „utánzat”, „ízű”. A rendelet II. mellékletében meghatározott italok esetében szintén nem megengedett az „alacsony alkoholtartalmú”/„alkoholmentes” állítások használata. Például tilos az „alkoholmentes sangria”, „alacsony alkoholtartalmú vermouth” megnevezések feltüntetése a termék jelölésén és a termékkel kapcsolatos tájékoztatásban.

Bor

A borok esetén Uniós szinten már bevezetésre került az „alkoholmentesített” (tényleges alkoholtartalom legfeljebb 0,5 térfogatszázalék) és a „részlegesen alkoholmentesített” bor (tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál) fogalma (1308/20136EU rendelet). Csak az alkoholmentesítéssel előállított borok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített „borként” jelölhetők. Ugyanakkor azon borok esetében, amelyeknél az erjedést leállítják az alacsonyabb alkoholtartalom elérése érdekében, nem megengedett ezen megnevezések használata.

Azokat az italokat, amelyek nem felelnek meg az adott kategória követelményeinek, nem lehet olyan elnevezéssel ellátni, amely a szeszes italok kategóriájába tartozó termékekre utaló. Ilyen esetekben olyan leíró megnevezést szükséges a terméken feltüntetni, amelyből a termék valós jellege világossá válik a fogyasztó számára.

Milyen veszélyeket rejhetnek ezen termékek?

A WHO (World Health Organisation – Egészségügyi Világszervezet) aggodalmát fejezte ki a „NoLo” italok alkoholfogyasztásra gyakorolt hatásával és az ezekhez kapcsolódó egyéb kockázatokkal kapcsolatban. Olyan lehetséges negatív következményeket vettek számba, mint például a kiskorúak, terhes nők, absztinensek félrevezetésének lehetősége, akik a termékek valós alkoholtartalmával nincsenek tisztában. Ezen kívül aggodalomra ad okot, hogy a NoLo márkájú italok a hagyományos alkoholos italokhoz hasonló helyeken kerülnek elhelyezésre és hasonló megjelenésűek.

A fentiekről az alábbi kiadványokban olvashatnak bővebben:

https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/bc7b29d4-b7e7-11ed-8912-01aa75ed71a1

https://www.who.int/publications/i/item/9789240072152