Vállalkozások figyelmébe – a békéltetésre vonatkozó szabályok változása

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 2025. július 23.-án hatályba lépett rendelkezései mind a vállalkozások számára, mind a fogyasztóknak jelentős változásokat hoznak, melyekkel nem árt megismerkedni. A legfőbb változások a szóbeli és írásbeli panaszkezelést érintik, a békéltető testületi eljárásokat, valamint az elektronikus kereskedelmet folytató vállalkozásokra kötelező tájékoztatási előírásokat.

I. A változtatások indokoltsága

A törvény módosításának indokolása szerint hazánk versenyképességének előmozdítása országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének a kulcsa. A versenyképesség megerősítése ugyan gazdasági jellegű kérdésnek tűnhet, de hazánk jogi versenyképessége éppilyen fontos kérdés. A jogi versenyképesség annyit jelent, hogy a jogszabályainknak szolgálniuk és támogatniuk kell mind az állampolgárokat, mind a vállalkozásokat. A szükségtelen szabályozási és adminisztratív terhek akadályozzák a vállalkozásokat, a polgárokat és az állami hatóságokat abban, hogy hatékonyan végezhessék tevékenységüket. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja, a már elavult jogi szabályozásokat, új és hatékony szabályok válthatják fel.

A magyar fogyasztók érdekeinek védelme és a vállalkozások támogatása a hazai gazdaság működésének alapvető elemei. A fogyasztóvédelem elérhetőbbé tételével és a vállalkozások terheinek csökkentésével a törvény célja a vállalkozások és a fogyasztók közötti piaci egyensúly biztosítása, amelyek egyaránt hozzájárulnak a vállalkozások hatékonyabb működésének elősegítéséhez és a fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartásához.

II. A békéltető testületi eljárásra vonatkozó változások

• II/A. Kártérítés megítélése

A békéltető testületek hatáskörének kiterjesztését szolgálja az Fgytv. 29. § (4) bekezdés d) pontjának módosítása. A hatályos szabályozás indokolatlanul fosztja meg a fogyasztókat számtalan, például a hibás teljesítésből fakadó, ún. tapadó kárra vonatkozó kártérítési ügy békéltető testületek közreműködésével történő rendezésének lehetőségétől.

A korábbi szabályozás szerint a békéltető testületi elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy a kérelem alapján az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának – különösen, ha kártérítésre irányul –, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására.

A módosítás során a kártérítésre irányuló szövegrész kikerült, vagyis a békéltető testület a továbbiakban, szűk körben ugyan, de dönthet bizonyos kártérítési jellegű kérelmek (pl. tapadó kár ) ügyében is.

II/B. A fogyasztó érvényesíteni kívánt igényének összeghatár emelése 250.000,-Ft-ra

Az elmúlt évben, 2024. január 1. napjától lépett életbe az a szabály, hogy a békéltető testületek akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot ugyan nem tett, egyezség nem jött létre a felek között, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igénye nem haladta meg a 200.000 Ft-ot.

Figyelemmel azonban arra, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerinti 2 éves jótállási kötelezettség értékhatára az elmúlt évben 250 000 Ft-ra emelkedett, így az Fgytv. 32. § a) pont ab) alpontjának módosítása az összeghatárt ehhez az összeghatárhoz igazítja.

Vagyis egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot.